Csütörtökön még a világ végét jelentő óceán-parton néztem a víz hullámzását, most pedig az irodában ülök. Dwe közben még eltöltöttem egy kis időt barcelonában. Ma értem vissza fővárosunkba, csak pár órája landolt a gépem, de nagyon jól tettem,h egész hétvégére maradtam a katalán fővárosban :) Nagyon szép napsütés volt, a tenger nagyon jó meleg, kellemes hullámokkal, a szél és a nap egyszerre szárította meg testem :D
Furcsa,h már barcelonába érkezésem estéjén olyan volt, mintha már régen ott lennék, mintha a camino már rlgen lett volna, mintha egy másik életben lett volna. Ami megmaradt, egy jóbarát, a könnyűség érzése, a lebegés. Zavart a nagy tömeg, nagyon kellemetlenül éreztem magam a güell parkban is, pedig az gyönyörű, és jó társaságban voltam :) és persze a metróban, meg egyáltalán. A tengerparton nagyon jól elvoltam, pláne a vízben, a víz felszínén lebegve, ami elég közel áll hozzám, lebegtem az utolsó napokban, és szárnyalltam most is. Néha nagyon rámjött, előtört belőlem a gyermek míg lejtőn mentünk lefelé, szaladtam a sálam szétnyitva, mintha repülni tudnék :) (I believe i can fly...)
Tényleg olyan, mintha egy másik élet lett volna a camino, de valójában nem az. ugyanez az élet, kicsiben mindent bemutatva, amit még kicsit jobban meg kell értenem, meg kell emésztenem az üzeneteket, meg kell lépnem a világossá vált lépéseket minden téren. Nagyon sokat tanultam, sok embert ismertem meg, akik hasonlóan gondolkodnak a világ dolgairól mint én, visszakaptam a hitem emberekben, önmagamban és istenben. És mire megyek mindezekkel a való világban? Majd kiderül hamarosan. Holnap már dolgozni jövök az irodába, nem pedig csak gyors intézkedés erejéig. És minden szépen kiderül.
No comments:
Post a Comment