minek ütöm bele az orromat olyanba, amiben nem kértek segítséget?

Az imént főnököm erőteljesen kitört haragjában, mert segíteni akartam neki. Jó meglátásom volt, megoldottam a problémát, s mégis lecseszést kaptam.
Az volt az érzése,h sztem nem tudja megoldani a problémát. hogy nem képes rá,h kezelje a helyzetet... Kellett nekem jót akarni...
Először azt hittem,h nem kellene inkább gondolkodnom és segítenem neki soha. Aztán megláttam sértődése okát, de mégis lehúzott, elfogyott az energiám, nagyon zavart. Legszivesebben rögtön elhúztam volna, itthagytam volna őket... Tehát, van vele vmi dolgom... aztán rájöttem,h mi a lecke: meg kell még mindig tanulnom,h csak annak kell segíteni, aki azt kéri.
Ha kéretlenül segítesz, nem kapsz érte dícséretet, inkább csak szidalmat, és a másik sértve érzi magát. Még ha a végeredmény jó is. Ezért mindig csak akkor kell segítséget adni,ha azt kérik. Nem véletlenül mondja az öreg: Ne üsd bele az orrod más dolgába!

A szeretet himnusza

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok o vagy pengo cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.

Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gogösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltur, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszunik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Véget ér az, ami töredékes.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
E amikor felnottem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színrol színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!