Jó szokásom szerint tegnap este is a duna-part felé vettem az irányt munka után és ott sétálgattam-ücsörögtem a parton. Annyira gyorsan vette irányát a hullám a tenger felé... arra emlékeztetett,h minden folyamatosan változik, még gyorsabban, mint gondolnánk. A lehetőségek elmennek mellettünk, és néha észre se vesszük. Várunk a legjobb alkalomra és nem vesszük észre,h már éppen már el is múlt az megfelelő pillanat. Amikor észrevesszük azt,h talán ez egy mágikus pillanat volt, elhitetjük magunkkal,h lesz újabb lehetőségünk,h megvalósítsuk azt, amihez nem volt kellő bátorságunk. Ám később be kell látnunk,h nem próbálkozhatunk többször, az a vonat már elment. Ezért meg kell ragadnunk az éppen bekövetkező csodát és ki kell facsarnunk minden egyes mágikus pillanatot.
A természet maga megtanított egy olyan bölcseletet, amit korábban Héroklitosz úgy fogalmazott meg,h minden folyamatosan változik és nem tudunk kétszer ugyanabba a folyóba lépni.
Milyen okos is vagyok? ;-)
De egyébként mi ér többet? Az amit könyvekből tanulunk vagy az, amit mi magunk tapasztalunk meg? ...
Most egy légkondicionált irodában ülök a gép előtt, vmi nagyon hasznos feladaton dolgozom és eközben rengeteg víz folyik le a Dunán...
No comments:
Post a Comment