Nincs itt igazi, angol wc (csak az önkéntes szobában, a vendégek számára és egy a nagy lányok szobájában, de egyébként), csak a földön egy pottyantós lyuk. A kicsik persze nem másznak el a lyukig (csak Hrashi :D), hanem mind a helyiség legelején végzik el dolgukat, de már annak is örülni kell. Mikor megérkeztem, a pre-school angelek közül is csak Fausta (egy tündéri pici lány, nagyon okos, de olyan hangosan tud sírni a lelkem, ha vmi baja van…) járt ki, a többiek még bepisiltek. Most pedig a bébiken kívül egyedül Mwandoe pisil be, ő pedig még épphogy kinőtt a bébikorból, még nehezen jár, és kicsit lassú. Ez azért elég nagy eredmény.
Az antik mindig megütik azt a gyerekeket, aki bekakil-bepisil. Én soha nem tettem ilyet. Csak elismerő voltam azzal, aki rendesen kiment. Dicséret járt a rendes munkáért :D
Zainabut gyakran elkísértem a wc-re, majd megpörgettem elismerésképpen. A többiek pedig elkezdtek irigykedni rá. Innentől már mindig jött a verseny, ők is akkor jöttek pisilni, mikor elmentem valakivel. Szóltak, hogy nézzem, milyen ügyesek, milyen messzire tudnak pisilni. Mikor sétálni megyünk, akkor is mindig út közben akarnak pisilni, de már olyankor, mikor nem lehet visszasétálni. Zainabu egyik alkalommal annyira megirigyelte a fiúkat, hogy ő is megpróbálkozott az állva pisiléssel :))) Valamilyen szinten össze is jött neki.
Szal már mindegyik óvodás korú (kivéve a pici Mwandoe-t) teljesen rászokott a wczésre. Pedig eleinte nagyon nehéz falatnak tűnt. Néha az volt az érzésem már, hogy csak azért pisiltek be, hogy átöltöztesd őket. Nagy frászok tudnak lenni ezek a gyerkőcök. De tündériek. Imádni valóak.
No comments:
Post a Comment