Már csak 19 óra és útnak indul a gépem és rajta én is. És nem, nem ma indultam útnak. :P
Mit is akarok tenni? Miért is megyek??
Nincsenek nagy elvárásaim, meg akarom ismerni jobban önmagam, megérteni az érzéseimet (már ha akad ilyen :)), vágyaimat, gondolataimat, honnan jöttem, hova tartok, miért húzom fel magam bizonyos dolgokon...
Hosszú lista lett, de ez csak cimkézés inkább. Valójában azt mondanám,h nincsenek konkrét elvárásaim. Inkább csak ködös vágyaim,h közelebbről megismerem önmagam. És mivel ilyen ködösen fogalmazódik meg bennem a cél, éppen ennek köszönhetően biztosan elérem, nem lesz ezzel gond :)
Van pár dolog, amit csinálni akarok, de azok is csak megkönnyítik az önmagamban történő elmélyülést. Ami pár óra múlva kezdetét is veszi :))))))))))))))) Nem tudom milyen gyakran tudok majd életjelet adni. Biztos nem olyan gyakorisággal, mint ahogy azt az irodában tudtam/tudom abszolválni. Ezért minden kedves érdeklődőtől előre bocsánatot kérek.
Legyetek jók, én gondolok majd rátok. De attól,h gondolok rátok, sajnos nem fog megoldódni aktuális problémátok. Ha vkihez kapcsolódik, akkor az a legjobb,ha megbeszéled vele, ha belülről ered, akkor ássál mélyre önmagadban, a probléma gyökeréig, és ne másban keresd a hibát. Nem mondom,h te is hasonló utat keress, mint én. Csak tudom jól,h ez az egyedüli igazi megoldási lehetőség. Ha csak úgy teszel, mintha vmi meg sem történt volna és szupressziót alkalmazol, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Inkább éld meg az érzéseid, akárhol is legyél.
Ezért is nem baj Ági,ha megéled az érzéseid és sírsz bent az irodában. Inkább törjön fel belőled az érzés, mutasd ki, mintsemhogy belül kezdjen el munkálni a probléma. Az sokkal rosszabb, minth a többiek furán néznek rád. Egyébként is fél óra múlva el is felejti a nagy többség,h történt vmi.
Meg egyébként is kit érdekel az,h mit gondolnak mások??? Sokkal fontosabb az,h azt tedd, amihez kedved van, ami belülről fakad, semminth meg akarj felelni másoknak. Ez a hozzáállás is vezet ahhoz,h egyesek szerint kósza lélek vagyok? Lehet. De így jó, nekem! És csak ez számít.
Csak egyetlen rövid élet adatott nekem, és ezt szeretném most már úgy megélni,h ne legyen olyan döntésem, amit később megbánok és másképpen csinálnám,ha visszamehetnék az időben. Ezt az életet kell kiélveznem, kiinni az életem poharát az utolsó cseppig. Nem érdemes csak kicsiket kortyolni belőle. Te szeretnél majd azért felelni az isteni ítélőszék előtt,h nem hasznosítottad megfelelően a rád bízott kincset???
No comments:
Post a Comment