Tudom, sokaig nem jelentkeztem es talan hiaba vartatok a bejegyzeseket, de vhogy sose volt kedvem ahhoz,h a termeszetben eltoltott napokat kovetoen leuljek a gep ele. Ma viszont eleg hamar megerkeztunk burgosba, varostneztunk es mivel a fenykepezogepem memoriaja betelt, igy gephez kellett ulnom. Pendrive-t elo, felmenteni a kepeket es ha mar itt vagyok...
Hogy el tudjatok kepzelni, milyen is a zarandok egz napja, leirom most nektek:
Reggel: 6 korul ebredek vmelyik zarandok telefonjara/orajara, vagy a kozeli kakasra. Mindenki elkezd pakolaszni, timike meg inkabb nyujtozik az agyban parat, es vhogy megprobal lekecmeregni az emeletrol. Merthogy emeletes egyak vannak.
Reggeli, ha van, v majd ut kozben eszunk vmit, pakolas,ami egyre gyorsabban megy es indulas 7-7.30 korul.
Napkozben seta, seta, emelkedore kaptatas, lejto, vagz csak egyenesen. A lenyeg, altalabn a termeszetben voltunk egesz nap. Petivel eleg hosszu napokat nyomtunk: 6-7, legkorabban utolso nap negyed otkor erkeztunk meg az alberguebe, merthogy 35 km-ekre alltunk ra. Naponta kb annyit tettunk meg, ha hegyen keltunk at, akkor az meg persze tovabb nehezitette a dolgunkat es a korrigalt tavolsagban tuti volt h 4º-5º kmt is nyomtunk.
Este megerkezes, amikor mar a legtobben elfoglaltak a szallasukat, akar meg is foztek a vacsorajukat... mi akkor mentunk gyorsan zuhanyozni, majd vacsorazni,altaban egy jo ki zarandokmenut nyomtunk 8-10 Euroert, ami haromfogast jelent. Ezzel talan 9re-fel 1ºre vegeztunk, majd gzorsan vissza a szallasra, mert 10kor lampaoltas van mindenhol. Ugyh abba a keves maradek idobe, inkabb mast csinaltam.
Merthogy a labam megerdemelte addigra a kenyeztetest: labmasszazs kovetkezett mind a terdemnek mind a talpamnak. Annyira jol esett :D
Most mar tudok rendesen jarni :D
Ne tudjatok meg,h mennyire nagz orom az,h nem faj a labam reggel es minden egyes elso megmozdulasnal. Az elso napokban nagyon nehezen ment es az elso 100 km valoban a teste volt szamomra. Ez igy annyira nem igaz, de nagy feladatot jelentett,h tovabb rojam a km-ket es ne koncentraljak a fajdalomra.
Szoval az elso napokban a camino megmutatta nekem,h fajdalmas ez az ut. De valojaban az elet maga is ilyen, nem? Barmit is teszel, nem kerulheted el a fajdalmat. Viszont az csak toled fugg,h a fajdalomra koncentralsz v pedig arra,h merre is haladsz es elvezed a tajat, az elet adta szepsegeket, boldogsagokat.
Gorongyos uton haladtunk. Hiszen semmi sem megy konnyen, de ha konnyen is menne, akkor tudnank annyire ertekelni azt, amikor vmi jo tortenik velunk???
Hegzek-volgyek kozott zakatolt a timi vonat navarraban, es ilyesmi gondolatok jartak a fejemben... Mar ha nem a fajdalom es maga a megerkezes, a tervezes vette el az energiamat. Sokat tesszuk ezt,h maga az ut helyett, csak a celokat tekintjuk magunk elott, es azt hisszuk,h majd az hoz boldogsagot, de ez igy nem igaz. Akkor ujabb celokat tuzol magad ele ugy is.
Hegyek-volgyek??? Ha nincsenek volgyek, akkor nem tudod annyira elvezni utana a hegyeket a kilatast... a boldogsagot,ha nincsen elotte vmi szomorusag...
Ennyit mostanra. Varnak ujra...
No comments:
Post a Comment