Tuesday, November 18, 2008

Szőlőtőkék

Miért nem hagyjuk kibontakozni az emberek egyéniségét? Két különböző típusú szőlőtermesztési metódust láttam navarraban, közvetlenül egymás mellett megélt a két egymásnak teljesen ellentmondó módszer talán éppen azért, hogy példát mutasson számomra.
Az út egyik oldalán a földön feküdtek a szőlőtőkék, teljesen szabadon hagyták őket,h fejlődjenek, amerre csak akarnak. Egyáltalán nem metszették őket. A gyerekeket jó ennyire szabadjára engedni?

A másik oldalon teljesen lemetszett tőkék szegezték az utat, azok az emberek, akiket teljesen elnyomott a társadalom, és már nem mutathatják meg valódi énüket.
Melyik a jobb? Peti erre a kérdésre azt válaszolta,h gondoljak csak bele,h melyiket egyszerűbb leszedni. Valóban a kötözött, lemetszett tőkét egyszerűbb, gyorsabb, akár géppel leszüretelni. Ám én inkább a szőlő oldaláról akartam tekinteni a dolgot. Melyiknek jobb? Melyik élvezi jobban az életét? Az, amelyiket hagyják,h azt tegye, amit ő maga szeretne. Mégis mi emberek elnyomjuk a másikat, már nagyon kicsi korában megtanítjuk erre a gyermekeket.

mennyi mindent fojtunk el? miért jó az,h ahelyett,h kiélnénk az érzéseinket, a fájdalmainkat, a boldogságunkat, elfojtjuk az érzéseinket? miért van az,h már a gyerekeket arra tanítják,h az alapvető érzéseiket is elfojtsák? Ne sírj kislányom, ne legyél ilyen gyenge, mutasd meg,h erős lány vagy. Egy idő elteltével a berögzött minták működésbe indulnak. Már lassan észre se vesszük,h alkalmazzuk a felejtés gyógyszerét. vannak dolgok, amiket nem tudatosan nyomunk el, de tudattalanul elfojtjuk. a fájdalomtól való félelem erre késztet minket, embereket. De én szeretem érezni, hogy élek, legyen az boldogság vagy szenvedés. és szeretek énekelni az utcán v hangosan olvasni a könyvemből úgy,h mások is hallják és táncolni az utcán, még ha hülyének is néznek. Érezni akarom, amit érzek. És ha már

No comments: