Friday, February 27, 2009

4 days to D-day

Már csak négy nap!!! Úristen!!! Szinte mindent elintéztem, csak a jogsimat kellene még meghosszabbíttatni, de mindegy. Minden kipipálva, ezt még nem is tettem meg... :) Gitártok is van és csak 5.6kg gitárostul :) Még 24.4kg jöhet :) Csak helyem legyen. Meg el tudjam vinni...

Búcsúzkodások barátoktól, a várostól, és már tényleg pakolok. Most totál rumli van a lakásban. De bennem nem. Tudom,h mit hogyan, már kezdek lélekben is rákészülni. Az utóbbi idő már tényleg arról szólt,h pipáljuk ki a tennivalókat, elveszett a lélek. De most megtaláltam :) vagyis kezdem a kiutazós részét is megtalálni :) Merth megvolt a lelkem,de másokkal volt elfoglalva. Nagyon értékes barátságokra tettem szert az utolsó hetekben. Pár nap alatt is nagyon sokat jelentett már... És én most megyek, oda,ahol nem lesz árnyékom és internet sem, csak nagy ritkán. Most is nehéz volt otthon,h három napig nélkülöznöm kellett,de legalább szoktattam magam és nagyon sokat gitároztam. Ma nem is nyúltam hiozzá,csak amikor egyik gitártokból átraktam a másikba... ejnye-bejnye! sebaj,majd kint minden este legalább félórát.

Mit is fogok csinálni?
Reggel:
- gyereksírásra és kiabálásra ébredni 7 előtt
- zene ilyenkor be és egy kis felületes légzés, azt nap közben is érdemes használni, mivel szeretnék pár problémát feloldani. pl látásom
- reggeli
Délelőtt:
- kicsi babákkal leszünk, ölelgetni őket, pelenkázni,ha kell, sétálni, dalolászni nekik...
- mikor alszanak megnézni a raktárakat, elolvasni a gyerekek adatlapjait. vmi rendszert csinálni bennük.
- kideríteni,h mi történt azokkal a gyerekekkel,akik elhagyták az árvaházat, ezt is dokumentálni...
- vmilyen projektet megkezdeni, de eleinte csak megfigyelni,h mit hogyan csinálnak és miért.
Ebéd:
- az iskolások is hazajönnek enni, beszélgetünk velük
Délután-este:
- mikor hazajöttek a nagyobbak
- tanulni velük, korrepetálni őket,
- angolozni, olvastatni őket, beszéltetni őket, mint ahogy a számokkal a szalontai Istvánt meg tudtam fogni...
- zene. itt jön a gitár a képbe, igaz nem állok még vmi profi szinten,de már tudok pár dalt, és ahogy én tanulok,ők is tanulhatják az angol szöveget. elmondjuk, megmagyarázzák angolul...
- játék, sport. a lányok nem nagyon fociztak a gyerekekkel,ez alól én kivétel vagyok. és remélem, tényleg van kosárpalánk és akkor lehet majd kosarazni is velük :)
- internet a rehabilitációs iskolában lesz,heti egyszer megpróbálok elmenni oda. ha minden igaz, viszem a régi laptopot,úgyh bejegyzésekben nem lesz hiány :) csak időszakosan jelennek majd meg :)
Este:
- mosdatni,fogat mosatni,ruhát osztani, pizsire rászoktatni őket!
- fürdés is kicsit nehezebben fog menni,mint itthon. szivacs és kefe hajrá! merth por és kosz az ragad az emberre...
- hajrá off max :)
- szúnyogháló alá be és talán nem esznek meg a szúnyogok és úgy tudunk aludni

Türelemre szükség lesz. ők teljesen másképp élnek,mint mi. a gyermekszoba afrikában sokkal több mindent megenged a gyereknek,mint nálunk. ott a felnőtté avatás ceremóniájától kezdve kell elfogadni a közösség szabályait,azt megelőzően minden megengedett a kicsinek. ők mondjuk nyugodtan megehetik a végbélürüléküket, nem úgy mint a magyar gyerekek, akiknek kezére rögtön rácsapnak,ha hozzányúl produktumához. és persze ezáltal másfajta örömöt keres, pl a fogkrémet tuszkolja a szájába kaki gyanánt (a gyerek mindent azonosít,ami hasonló állagú).
Az biztos,h nyugalmat és türelmet tanulni fogok, nem az a hajszolt világ. Ha egy szűk úton két autó szembejön, képesek órák hosszat ott vesztegelni. :) Ők nem fognak szívinfarktusban meghalni :) Tudom, én sem, én is nyugodtabb vagyok, de bizonyos dolgok azért fel tudják baszni az agyam. és a főnökeimnek gyakran sikerült ezt a szintet ütni. Most éppen velük lesz egy szépséges búcsúbuli. Pedig pakolni kéne... Oké, össze vannak készítve a cuccok, épp ezért olyan a lakás,amilyen, de jó lenne táskában tudni már mindent :) Így senkit nem hozhatok fel! :)

No comments: