Már kiskoromban irigykedve néztem a gitárosokat. pláne a tábortűznél üldögélőket. úgyh tizenévesen jelentkeztem is a zeneiskola gitártagozatára. csakhát a klasszikus gitár annyira nem jött be, és mivel ott mást nem lehetett, inkább abba is hagytam.
de a vágyam nem lankadt. vagyis nem fogalmazódott meg a vágy bennem. csak mindig irigykedve néztem az albis bulikban gitárt kézbevevőket...
Jóbarátomtól hallottam,h újra kézbevette a gitárját és máris előjött az irigység és a vágy,h én is akarom! úgyh karácsonykor úgy döntöttem,h ha csak egy kósza vágy is, és nem is nagyon fogok játszani, akkor is kell nekem. ha nem próbálom ki,h milyen és nem kezdek el tanulni,akkor mindig hiányozni fog az életemből vmi,amire vágytam,de nem mertem/tudtam...
úgyh lett is :) anyáéktól gitárt kértem és kaptam karácsonyra.
igaz mostanság nem sokat ültem le hozzá, de karácsonykor annyi élvezetet okozott,h már azért megérte. de nem csak annyi lesz! kiviszem magammal és vér profin fogok visszajönni :)
No comments:
Post a Comment