Jó kérdés. Egyre több találkozásom volt olyanokkal,akik korábban voltak kint Burában, az árvaházban. Ma is egy ilyen lánnyal találkoztam. Nagyon sok okosságot mondott. Igaz, szívesen beszélgettem volna a fiúkkal is,de ők nem bírták az éjszakázást... és persze egyikükkel a leginkább. vmivel több mint félórával előttünk leléptek. Bezzeg ha bírták volna zárásig... Nem tudom,miért van még ez,miért van,h ha barátként is gondolok rá, vmennyire még mindig bízom benne,h nem lesz mindig csak ennyi. De minek?
Hogy nem gondoltam-e meg magam? NEM! Hogy nem fordult-e meg bennem,h biztos,h jó ötlet-e kimenni most? Mindenképp!! Új barátságok alakultak ki,amik már kevés találkozás után is nagyon értékesek számomra, és miattuk sajnálom,h pont most megyek el. De hát mindennek megvan az oka! Korábban a szerelmet mondtam volna,ami még mindig bennem van,de mivel reménytelen,jobb,ha kimegyek és majd ott lecsillapodik. Most sem olyan heves már (talán mert kicsit elnyomtam...), és ma este is hülyeségre vett rá. Pedig annyira azt hittem,h már csak barát,akinek sok mindent köszönhetek... De vhogy az van még bennem,h nem csalt meg a megérzésem. És a fiúk közül ő sajnálja a legjobban,h elmegyek... De ha így is van,mire megyek én azzal? Semmire...
Két hét múlva kint leszek már! És ezen ugráltam örömömben ebédszünetben is. Oké, félórával később újra ugrálva léptem ki a kajáldából és végigszárnyaltam a körúton: újdonsült barátnőm nagynéni lett :) Annyira örültem neki! Hangja alapján azt mondtam volna,h én jobban örültem,de tudom jól,h ő nem kifelé éli meg az érzéseit. De annyira jó érzés volt. Akkor milyen lehet,ha én lennék nagynéni?? Mindjárt szólok is öcsémnek,h intézkedjen :))))
Szal, már a kiutazás lázában égek,és szépen pipálgatom ki a tennivalókat. Iktatom be a barátokat még utolsó találkozókra... Gitárt is vihetem, csak jól be kell bugyolálni. Vhogy úgy kéne,h ne legyen semmi baja,mert nem tudom kézipoggyászként szállítani a mérete miatt. Az még kemény lesz,h meg is érkezzen és ne legyen semmi baja...
Tudom,h lesznek kemény időszakok,és nem lesz fenékig tejfel,sőt,nagyon kemény lesz. De vmi vár ott rám, tudom. És nem menekülök el előle, hanem kimegyek és elébe megyek. Mint ahogy a kis dolgokkal is teszem: megélem az érzéseket és az alapján cselekszem. Azok is vhol kis vágyak. Most egy nagyobbat valósítok meg :)
És a kicsi miért nem valósul meg?????? Mit kellene ebből tanulnom?
Hja, és a tulajjal is sikerült királyul megegyeznem! Minden királyul alakul :) ki se kell költöznöm és csak minimális pénzt kell fizetnem neki. kétszer annyiért is maradtam volna...
No comments:
Post a Comment