4 óra és már szárnyallok :) Egyébként is :)
Nagyon durva. Még az utolsó simításokat elvégeztem, kulcsot átadom barátnőmnek, és indulok is. Még nem tudom igazán átérezni, elhinni sem,h megyek... Mások (aiktől elbúcsúztam az utóbbi időben) arcán láttam jobban, mint a sajátomon,h tisztában vannak azzal,h igen, most elmegyek.
Tegnapi búcsúnál ez nem volt meg. Olyan voltaz érzésem, mintha csak egy hétre mennék el, és utána mindent folytatnánk ugyanott, ahol abbamaradt a máris mélynek induló barátság építése. Ez fantasztikus dolog. Azt hittem,h ilyen csak a mesékben és filmekben van.
Másik, az idő nagyon gyorsan repül. Csak három hete ismertem meg két számomra máris nagyon fontos embert, és már megyek is...
Gyorsan haladtak a dolgok:
- Másfél hónapja derült ki,h igen, valóban mehetek
- Egy hónapja vettem meg a repülőjegyet
- Másfél óra múlva pedig már a reptér felé autózom :))
No comments:
Post a Comment