Vendégek

A Voi árvaházból jöttek látogatók egyik nap: egy norvég házaspár, a kenyai kontakt és az árvaház vezetője. Nagyot néztem, mikor kiderült, hogy már hat hónapja itt vannak és önkéntesként dolgoznak; inkább elhittem volna, hogy turisták, kis papucs, farmer, a nőnek kifestett körmök… Teljesen más nekik Voi, mint nekünk a 60km-re lévő Bura. Ott öt önkéntes van kb 20 gyerekre, de csak nagyok és mind szépen beszél angolul. Nap közben semmi feladatuk nincsen az árvákkal, hanem projekteket vezetnek; a nő egy női csoportot vezet, ahol szappant csinálnak, hogy pénzt teremtsenek. Jó ez is, de én ugyebár árvákkal akartam lenni. És hogy nem tanítom őket? Sebaj. Nekik sokkal többet jelent az, hogy átölelem őket és játszunk egyet. Itt viszont a nagyobbakkal lehet beszélgetni, ők viszont alig érnek rá. Hétköznap egész nap iskola, majd mosás, munka, vacsi, házifeladat és alvás. Pénteken és szombaton lehet velük lenni többet, mikor nem nézik olyan szigorúan, hogy 20.30-kor takarodó.